Márton Árpád parlamenti képviselő jó hírt hozott az árkosiaknak és a kézdialmásiaknak: a képviselőházban zöld utat kapott e két település önállósulási igénye. Reménykedhetnek a Málnáshoz tartozó, önálló községi státusra törekedő falvak is. A Kovászna megyei tanács elfogadta, hogy Kővár (Szárazpatakkal együtt) Kézdiszentlélektől leszakadva önálló községi településként tevékenykedjen. /Jó hír Árkosnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2002. január 5.
Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./
2003. május 31.
A száz éve született Haszmann Pálra, a nevét viselő múzeum alapítójára emlékeztek Csernátonban 2002. júl. 20-án. Haszmann Pál 1902. máj. 20-án született Kommandón. Tanítói képesítést nyert, tanítói pályáját Kézdikőváron kezdte, 1934-től Alsócsernátonban tanított. 1977. szept. 13-án bekövetkezett haláláig a falu történetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Néprajzi gyűjtésén kívül a régészeti kutatás is érdekelte, nagy része volt abban, hogy Csernáton környékén régészeti ásatások folytak. Ő létesítette a gazdag múzeumot, melynek állományát fiai azóta is bővítik. /Haszmann Pál emléknap – Csernáton, 2002. július 20. = Csernátoni Füzetek (A Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadása), Csernáton, 2003. máj. – 31. sz./
2005. február 9.
Kézdikővár és Kézdiszárazpatak szeretne leválni Kézdiszentlélektől. A leválni akaró két településnek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1612 lakója van. A 2780 lelket számláló községközpont, Kézdiszentlélek a 290 lakosú Kiskászonnal együtt 3070 lakossal maradna. Kézdiszentlélek folytatja véget érni nem akaró földháborúját Kézdivásárhellyel. Gondot okoz a szárazpataki általános iskola, az épület egyik fele megsüllyedt. Az iskolában 214 gyerek tanul, az óvodások száma 85, csökken a tanulólétszám. /Kisgyörgy Zoltán: Szentléleken nem állt meg az idő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2005. február 9.
A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./
2007. április 3.
Nagy esemény színhelye volt a kézdikővári iskola, nagylelkű magyarországi adományozóknak köszönhetően húsz számítógéppel gyarapodott a tanintézmény. Az alig ötventanulós iskola eddig egyetlen számítógéppel rendelkezett. A számítógépeket magánszemélyekként, és nem a magyar állam adományaként hozták Kővárra. /Iochom István: Adomány Kézdikővárnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
2009. augusztus 11.
A múlt hét végén első alkalommal szerveztek háromnapos, búcsúval egybekötött falunapokat a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdikőváron. A három nap fő eseménye augusztus 10-én, a falu búcsúnapján – amikor a római katolikus templom felszentelésének 180. évfordulójáról is megemlékeztek –, a szentmisét követően a település védőszentje tiszteletére állított Szent Lőrinc-szobor leleplezése volt. A kőszobrot a kézdiszentkereszti Winkler Imre készítette, az alapzatot pedig Bartalis Béla. /Iochom István: Szent Lőrinc-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./
